(Angyal, te hazudtál!)
Angyal, te hazudtál, mégis mindig várok rád,
Rég volt, hogy hittem már, az életben talán egy angyal vár.
Volt idő, mikor elhittem, a gyerekmeséket a könyvekben,
Ártatlan lelkem, hogy sejtené, a szép könyvek csak átverés,
Minden gyermek így nő fel, ha eljön az idő, hát ébredj fel,
De láttam egy világot magamban, mit el nem mondhattam szavakban.
Én mondom... Angyal, te hazudtál, mégis mindig várok rád,
Hol vagy, merre jársz? Álom vagy, vagy valóság?
Angyal, ha erre jársz, kopogj hozzám, én vártam rád,
Rég volt, hogy hittem már, az életben talán egy angyal vár.
Emlékként mégis bennem él, színes képek, s egy új remény,
Gondtalan életem véget ér, ez valóság nem képregény,
Irígylem néha a gyermeket, futhat, játszhat, nevethet,
Mégis egy dolgot nem értek én, mért kell hinnem benned rég?
Én mondom... Angyal, te hazudtál, mégis mindig várok rád,
Hol vagy, merre jársz? Álom vagy, vagy valóság?
Angyal, ha erre jársz, kopogj hozzám, én vártam rád,
Rég volt, hogy hittem már, az életben talán egy angyal vár.
Angyal, te hazudtál...
Rég volt, hogy hittem már...
Angyal, te hazudtál, mégis mindig várok rád,
Hol vagy, merre jársz? Álom vagy, vagy valóság?
Angyal, ha erre jársz, kopogj hozzám, én vártam rád,
Rég volt, hogy hittem már, az életben talán egy angyal vár.
