Hajnalodik már odakint, még egy éjszaka eltelt,
ágyam végén némán ülök, virrasztok, várom a reggelt.
A kihunyni vágyakozó fénynél szemem árnyakat kerget,
így suhan át, sok-sok emlék, ami összeköt minket.
Hallgatom halk szuszogásod, ez most minden örömöm
az ember oly tehetetlen, ha a kaszás áll a küszöbön.
Lesz itt minden ígérem, ha felkelsz egy napon,
meglátod, ha odasétálsz, s kinézel az ablakon.
Utazgatunk, elmegyünk, csavargunk majd te és én,
csak egyet tegyél meg nekem, gyógyulj fel a kedvemért.
Hallgatom halk szuszogásod, ez most minden örömöm
az ember oly tehetetlen, ha a kaszás áll a küszöbön.
Gyenge tested láztól remeg, s a doktornál a tudomány,
eddig tartott most az isten, aki nálad közben járt.
Önző vagyok, tudom hiszem, csak magam miatt kérem,
de ha vinni akar bárkit is, engem vigyen, ne téged.
Hallgatom halk szuszogásod, ez most minden örömöm
az ember oly tehetetlen, ha a kaszás áll a küszöbön.
