Súlyos éveim
Hányszor számolom,
Álmom ápolom,
Érzem véreim karjaimon.
Tenger titkait
Hányszor gondolom,
Hangját mormolom,
Annyi utaim elfogadom.
Újra, újra átölelhetem
Gyermekem, gyermekem,
És a nőm, aki úgy tud várni,
Mint mosoly szenteken.
Fontos dolgaim
Úgy elmúljatok,
Mint az értelem,
Ha eszembe jut a szerelem.
S újra látom ám,
Ott az óceán,
Túl a gondokon
Írjunk krónikát új utakon.
Refr.:
Mi a csók: a béke, kényelem,
Pár szép megtorpanás,
Mi, ha vitorla húz a szélben:
Életben maradás.
Végre, végre már mellbe vág az ár,
Árbocon madár,
Jó, hogy nem tudni,
Mi az, ami vár.