Itt úgysincs vége, ez a dal is most kezdÅ dik el látod…
Indulnom kéne, mielŠtt a szavaid tŠrét újra a szà vembe mártod
Félkész a tervem, úgy bolyong bennem, akár egy eltévedt árnyék
Akit félholtra vertem, hát most szerencsétlentŠl mit is várnék
Adj valamit, amitŠl múlik a fájdalom, kérlek
Adj valamit, amitŠl enyhül a fájdalom
Volt már rá példa, tudom, nem én vagyok az elsŠa sorban, aki csak egy
Nyomorult préda, keresi, kutatja, a menedék hol van
Kérdésre kérdés, igazi válaszok helyett hazugságok
Elég hülye egy érzés, hogy mellém helyetted senkit nem találok
Adj valamit, amitŠl múlik a fájdalom, kérlek
Adj valamit, amitŠl enyhül a fájdalom, hogyha szeretsz
Adj valamit, amitŠl múlik a fájdalom, nagyon kérlek
Adj valamit, amitŠl enyhül a fájdalom, ami éget belülrŠl
Véget soha nem ér
ElŠröl kezdŠdik, újra meg újra
Ahogy a féreg a farkát az áldozataiba fúrja
Ez is úgy fáj, fáj