Mindenki siet,
mindenki megy.
mindenki senkije indenkinek.
Robog a metró,
a penetra nem retró.
A néma tömeg
falhideg.
Nekilódul a semminek.
Van az úgy, hogy
mindenki elfogy.
Fekete lyukba
húz a vonat a föld alatt
metróhuzat van.
Végigmérnek szemsugár-fények.
Elkapok egyet pont a tiédet,
Visszanézek,
úgy érzem, itt ér véget
az eddigi élet.
Tesz-vesz a kezem,
üres a fej.
Naponta így megy valamivel.
Telik az idő,
szakad a konfetti-eső.
Köhög a koszos
Utca-mély.
Erre járok gyakran én.
Poros a földgömb,
lassacskán szétjön.
Fekete lyukba
húz a vonat a föld alatt
metróhuzat van.
Végigmérnek szemsugár-fények.
Elkapok egyet pont a tiédet,
Visszanézek,
úgy érzem, itt ér véget
az eddigi élet.
Fekete lyukba
húz a vonat a föld alatt
metróhuzat van.
Végigmérnek szemsugár-fények.
Elkapok egyet pont a tiédet,
Visszanézek,
úgy érzem, itt ér véget
az eddigi élet.